Vannak olyan országok, ahol a terroristákat hagyják
megrohadni a börtönben. Bizonyos országokban már azelőtt hűvösre vágják őket,
hogy terrorizálni kezdenék a népet.
Vannak azonban fejlett országok is, ahol a terroristákat
dicsfény övezi és konferenciák meghívott előadóiként tündökölnek ebben a dicsfényben,
közvetlenül azelőtt, hogy öldöklő ámokfutásba kezdenének. Ja és nem, nem
keleten járunk, hanem egy szebb napokat látott szigetország sokszínű
fővárosában.
Léteznek azonban a világon – és így az említett fővárosban
is – lengyel szakácsok, akiknek bár gasztronómiai hozzáértését megkérdőjelezik
egyesek (én nem), de ha arról van szó, megpróbálnak agyonverni egy terroristát egy narvál szarvával.
Elterjedt állítás, hogy a szigetlakóknak nem az arab, hanem
a közép-európai migránsoktól áll már fel a szőr a hátán. Ugyanis míg az előbbiek
konferenciákat tartanak és legrosszabb esetben is csak embereket ölnek (aminek
a környéken amúgy is kezd nagy divatja lenni, kezdve a magzatok gyilkolásával),
utóbbiak elveszik a munkájukat és ráadásul még fehérek is, tehát mentségük
sincs erre.
Nagy választás előtt áll Európa: késes/bombás/akármis
gyilkosok, vagy őket óriás tengeri szörnyek agyarával ütlegelő lengyel
szakácsok?
Verjen halálra engem a Justin Trudeau szeméből szikrázó Timmermans,
de én az utóbbira voksolnék. Sajnos egykor dicső kontinensünk jelentős része úgy fest,
hogy másképp választott. Lassan meg kéne erősíteni a déli határkerítést, csak
nem délen, hanem nyugaton.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése